A méhnyakrák azon daganatos betegségek közé tartozik, amelyek kialakulása ma már nagy arányban megelőzhető. A betegség fokozatosan alakul ki, jól felismerhető rákmegelőző elváltozásokon keresztül, ami lehetőséget ad a hatékony megelőzésre.
A méhnyakrák kialakulásának háttere
A méhnyakrákos esetek döntő többségéért a humán papillomavírus (HPV) tartós fertőzése felelős. A HPV-fertőzés rendkívül elterjedt, számos típusa ismert, amelyek közül csak bizonyos, magas kockázatú törzsek hozhatók összefüggésbe a méhnyakrák kialakulásával.
A fertőzés az esetek többségében átmeneti, és az immunrendszer idővel megszünteti.
Fontos hangsúlyozni, hogy
· a HPV-fertőzés önmagában nem jelent rákot,
· a fertőzés többnyire spontán megszűnik,
· kockázatot az jelent, ha a vírus tartósan fennmarad, és sejtszintű elváltozásokat indít el a méhnyakon.
A megelőzés fő pillérei
HPV elleni védőoltás
A HPV elleni védőoltás a méhnyakrák elsődleges megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze. Az elérhető oltások a leggyakoribb, daganatkeltő HPV-típusok ellen nyújtanak védelmet.
Az oltás
· serdülőkorban a leghatékonyabb,
· felnőttkorban is hasznos lehet,
· nem helyettesíti a szűrővizsgálatokat, hanem azok kiegészítője.
A World Health Organization ajánlásai alapján a HPV elleni védőoltás a méhnyakrák megelőzésének egyik alappillére.
Rendszeres nőgyógyászati szűrés
A megelőzés másik alappillére a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat. A citológiai vizsgálat (Pap-teszt), valamint a HPV-teszt célja a rákmegelőző elváltozások korai felismerése.
A szűrés
· lehetőséget ad a korai beavatkozásra,
· bizonyítottan csökkenti a méhnyakrák okozta halálozást,
· HPV elleni oltás esetén is indokolt.
A rákmegelőző elváltozások hosszú ideig tünetmentesek lehetnek, ezért a rendszeres szűrésnek kiemelt szerepe van.
Kockázatcsökkentő tényezők
Bizonyos életmódbeli és egészségi tényezők befolyásolhatják a HPV-fertőzés fennmaradását és a sejtváltozások kialakulását. Ilyenek például
· a dohányzás,
· az immunrendszer tartós gyengülése,
· a szűrővizsgálatok elmaradása.
Az egészségtudatos életmód nem helyettesíti az oltást vagy a szűrést, ugyanakkor hozzájárulhat a szervezet védekezőképességének fenntartásához.
A méhnyakrák megelőzése ma már a védőoltás és a rendszeres szűrés kombinációjával hatékonyan megvalósítható. A HPV elleni védőoltás, a rendszeres nőgyógyászati szűrés és a kockázatcsökkentő szemlélet együttesen jelentősen mérsékli a betegség kialakulásának esélyét. A nemzetközi közegészségügyi célok szerint a méhnyakrák hosszú távon visszaszorítható betegség.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
